AZ
INKLUZÍV DEMOKRÁCIA CÉLKITŰZÉSEI
printable version
I.
A jelenlegi sokdimenziós válság (politikai,
gazdasági, szociális, ökológiai, kulturális) végső oka a
hatalomkoncentráció a különböző hatalmi elitek kezében. Ezt a
piacgazdaság (a mostani nemzetközi formájában értendő) dinamikája
reprodukálja és tartja fenn, valamint politikai kiegészítője a
képviseleti �demokrácia�, a
nyugaton csupán kétszáz éve kibontakozott gazdasági
és politikai rendszer.
II.
Ezen a tartós válságon, amely ennek a rendszernek a
felemelkedésével kezdődött, és csak súlyosbodott az elmúlt néhány évben
a piacgazdaság nemzetközivé válása során, nem lehet egyszerűen úrrá
lenni csak a rendszer megreformálásával, ahogyan azt a polgári
társadalom eszméjét hirdetők, Zöld pártok és szervezetek-akik mindent
számba véve a rendszer igazolóiként, mentegetőiként funkcionálnak-utópikusan
javasolják. A válág legyőzése egyedül újfajta politikai, társadalmi és
gazdasági szervezetek teremtésével lehetséges, amelyek biztosítják a
hatalom egyenlő elosztását az állampolgárok között politikai, gazdasági,
társadalmi és kulturális szinten. Az Inkluzív Demokrácia nem csupán egy
újfajta utópia, hanem a társadalmi berendezkedés
új formája, amely célként tűzi ki a hatalom egyenlő elosztását
minden szinten és következésképpen a jelenlegi többdimenziós válság
legyőzését. A végső cél egy, az inkluzív demokráciák konföderációján
alapuló Demokratikus Világrendszer megteremtése, amely a jelen és a múlt
hierarchikus világrendszereit helyettesítené.
III.
Az Inkluzív Demokrácia a demokrácia legmagasabb formája, mivel
biztosítja a politikai (vagy közvetlen), gazdasági, társadalmi és
ökológiai demokrácia intézményes előfeltételeit es egyéni szinten az
állampolgárok tudatos és szabad választásán, nem dogmákon, vallásokon és
irracionális vagy zárt eszmerendszereken alapul, amelyek
eleve elutasítjak elveik, eszméik megkérdőjelezését � azaz a
demokrácia alappilléreit.
IV.
A politikai demokrácia magában foglalja a közvetlen
demokrácia intézményeinek a létrehozását politikai szinten, azért hogy
minden közvetlen
döntést a helyi közgyűlések hozzanak (azaz a helyi polgári gyűlések
mindenki részvételével), amelyek szövetségre lépnek egymással országos
és végül kontinentális majd globális szinten és amelyek küldötteket
delegálnak azzal a kikötéssel, hogy azok bármikor visszahívhatók. A
regionális, országos és konföderációs gyűlések funkciója csupán
az,
hogy végrehajtsák és összhangba hozzák a közgyűlések elvi döntéseit. A
politikai demokrácia tehát biztosítja a társadalom államigazgatásba való
visszaintegrálását, és felváltja az államot, mint független polgárok
feletti hatalmat, amely a polgárokat alapvetően alattvalókká formálta át.
V.
A gazdasági demokrácia magában foglalja a termelési
eszközök kollektív tulajdonának megteremtését (azaz a szociális jólét
forrását) és az ezek feletti kollektív ellenőrzést a népgyűlés által. A
piacgazdaság rendszerét, amely a jelenlegi, néhányak kezén való hatalmas
tőkefelhalmozódáshoz, valamint munkanélküliséghez, részleges
foglalkoztatottsághoz, bizonytalansághoz, a szociális intézmények
degradációjához és ökológiai katasztrófához vezetett, új intézmények
váltják fel, amelyek demokratikus úton ellenőrzik a termelési javak
felhasználását, és amelyek arra törekszenek, hogy fedezzék minden egyes
állampolgár alapvető szükségleteit és biztosítsák az állampolgárok
választáshoz való jogát
nem
alapvető szükségleteik ellátását illetően. A gazdasági demokrácia tehát
biztosítja a társadalom gazdaságba való visszaintegrálását, és felváltja
a piac/pénzgazdaságot, amely kettéosztja az embereket a kiváltságos és
nem kiváltságos kategóriákra. A kiváltságosok képesek minden alapvető és
luxus szükségleteiket fedezni, míg az utóbbiak még minimális szinten sem
képesek ellátni magukat.
VI.
A `társadalmi szférán belüli demokrácia` magában foglalja a gyárakban,
irodákban és általában termelési helyeken valamint kulturális
intézményekben az önigazgatás megteremtését. A munkás-, es diáktanácsok
biztosítják a termelési helyek, oktatási intézmények önigazgatását, a
közgyűlés által megszabott általános elvek, valamint a polgárok
(mint
termelők és vásárlók) preferenciái alapján. A minta, ami bemutatja, hogy
hogyan is működik a gazdasági demokrácia általában, és részletesen kitér
arra is, hogy hogyan vannnak összefüggésben a polgárok különböző
minőségekben hozott döntései- közgyűlések tagjai es önigazgató
intézmények tagjai - itt
megtalálható Vol. 3, No. 2 (1995) of the journal
Democracy & Nature, and in more detail in the book Towards an Inclusive
Democracy (Cassell/Continuum, 1997), ch.6.
VII.
Az ökológiai demokrácia magában foglalja olyan
intézmények és kultúra megteremtését amelyek biztosítják a társadalom és
természet közti összhang létrehozását.
Ez
azt jelenti, hogy a gazdasági tevékenység célja nem a jelenlegi
öko-katasztrofális �fejlődés� amelyet a verseny és profit igénye tesz
szükségessé, hanem minden állampolgár szükségleteinek fedezése olyan
módon, hogy biztosítsa az igazi életszínvonalat amelyet csak a
társadalom és természet közötti harmonikus kapcsolat hozhat létre. Az
ökológiai demokrácia ezért nem érhető el a jelenlegi piacgazdasági
rendszer és az abból eredő �növekedésorientált gazdaság�keretei között,
sem egyéb, a növekedést célul tűző rendszer keretei között, amilyen a
�létező szocializmus� centralizált rendszere.
VIII.
Az
Inkluzív Demokrácia tehát nem egy dialektikus fejtegetés eredménye,
amelyet a természeti vagy társadalmi evolúció törvényei/tendenciái
határoznak meg, sem csupán egy újfajta utópia, mint amelyek feltűnnek a
szabad akarat tanát vallók köreiben. Az Inkluzív Demokrácia
összeegyeztethetetlen bármely zárt teoretikai rendszerrel és persze
vallási, vagy bármilyen másféle irracionalitással. Az Inkluzív
Demokrácia Projekt egy nemzetközi tömegmozgalom létrehozását tűzte ki
céljául, amely a szintézise és egyben felsőbbrendű változata a
szocializmus jegyében indult társadalmi mozgalmaknak, úgymint az új
egyenlőségért vívott harcoknak, nemre, fajra, nemzetiségre, kulturális
vagy szexuális beállítottságra való tekintet nélkül.
IX.
Ezért az Inkluzív Demokráciába való átmenet előre
feltételezi egy tömegmozgalom lérehozását, helyi, regionális, országos
és végül kontinentális és globális szinteken, célul tűzve maga elé a
piacgazdaság és képviseleti �demokrácia� rendszerének helyettesítését
közvetlen, gazdasági és ökoloógiai demokráciával, valamint társadalmi
demokráciával. A mozgalomnak az a célja, hogy új kultúrát és
intézményeket teremtsen minden szinten.
Ez
a közbeavatkozás nemcsak abban manifesztálódik, hogy megteremti az
egyéni vagy szociális élet alternatív változatait, a közvetlen cselekvés
lehetőségét vagy a helyi választásokon való részvételt, hanem ezek
kombinációján keresztül -azzal a feltétellel, hogy mindezek a
tevékenységek szerves részét fogják alkotni egy átfogó, radikális
társadalmi változásokat megcélzó politikai programnak, az Inkluzív
Demokráciának.
A helyi választások célja (ezek az egyedüli
választások, amelyek összeegyeztethetők az Inkluzív Demokrácia
célkitűzéseivel) az Inkluzív Demokrácián alapuló intézmények és kultúra
létrehozása össztársadalmi méretekben. A végső cél egy kettős hatalom
megteremtése a létező rendszerhez viszonyítva, köztudat fejlesztése
által. Ezt a már létező intézmények elleni küzdelem idézi elő, valamint
az alternatív intézmények létrehozásának igénye es végül a
megvalósításuk. Amikor a polgárok többsége elfogadja a demokratikus rend
alapelveit és az új intézményekben tömegesen képviseli magát, az
égvilágon semi nem állíthatja meg a régi, kevesek kezén felhalmozódott
tőke rendszerének az összeomlását-ami az emberiség nyomorának okozója.
X.
Középtávú cél a Polgári Hálózat az Inkluzív Demokráciaért megteremtése,
amely célul tűzi ki egy alternatív demokratikus tudat megteremtését
politikai közbeavatkozás és kulturális tevékenységek segítségével, végső
célja pedig, hogy egy szélesebb politikai mozgalommá fejlődjön, amely
elősegíti az Inkluzív Demokráciába való átmenetet. Az ebbe az irányba
tett lépések közül az első tanulócsoportok létrehozása lehetne, amelyek
lehetőséget biztosítanának az aktivisták számára tudásuk elmélyítésére
az Inkluzív Demokrácia projekt különböző területein, beleértve a
stratégia és taktika kulcsfontosságú problémaköreit.